A munkavállalótól nem várható el, hogy különösebb ok nélkül tájékoztassa a munkáltatót a várandósságáról vagy arról, hogy emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésen vesz részt, ez mégis szükségszerűvé válhat az alábbi helyzetekben.
1. Az első eset munkavédelmi jellegű szempontból bír jelentőséggel, amikor a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok ellátásával összefüggésben olyan megterhelésnek van kitéve, amely hatással lehet a saját és/vagy a magzat/gyermek egészségi állapotára is (pl. anyagmozgatással járó munka, túlnyomásban végzett munka, szerves oldószerek felhasználásával járó munka stb.).
A munkaköri, szakmai, illetve személyes higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet részletesen szabályozza azokat az eseteket, amikor a sérülékeny csoportba tartozó várandós, nemrég szült, anyatejet adó nők, illetve szoptató anyák foglalkoztatása tilos. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 60. § értelmében a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.
Következésképpen az olyan munkakörökben, ahol az NM rendelet szerinti megterhelés áll(hat) fenn, a munkavállaló az együttműködési kötelezettsége körében haladéktalanul jelezni köteles a munkáltatónak, ha várandós (úgyszintén ha nemrég szült, anyatejet ad vagy szoptat) annak érdekében is, hogy a munkáltató szükség esetén az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört tudjon részére felajánlani, illetve a munkavégzés alól felmentse.
A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely nem lehet kevesebb mint a munkaszerződés szerinti alapbére. Az egészségi állapotnak megfelelő munkakör hiányában történő felmentés esetén annak idejére a munkavállaló a munkaszerződése szerinti alapbérére jogosult. Ha viszont a felmentésre azért kerül sor, mert a munkavállaló alapos ok nélkül nem fogadja el a részére felajánlott másik munkakört, akkor a felmentés idejére nem illeti meg az alapbér.
2. A második eset a távollét igazolása. Hiszen a munkavállalónak minden bizonnyal számos alkalommal vizsgálatokon kell megjelennie a várandósságával, illetve a reprodukciós eljárásban való részvételével kapcsolatosan. Az ilyen munkától való távolléteket pedig nem feltétlenül tudja vagy akarja a saját szabadsága terhére megoldani.
Ez esetben érdemes lehet a munkáltatóval előre egyeztetni a távolléteket, ugyanis az Mt. 55. § (1) bekezdés b.) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára. Ha tehát a munkavállaló a reprodukciós eljárással összefüggő kezeléseken történő részvételét az egészségügyi intézmény igazolásával igazolja, akkor a kezelések időtartama fizetés nélküli, igazolt távollétnek minősül.
Amennyiben pedig a reprodukciós eljárásban történő részvétel orvos által igazolt keresőképtelenséget eredményez, a munkavállaló – táppénz igénybevétele mellett – mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
3. A harmadik eset a munkaviszony munkáltató által felmondás útján történő megszüntetésének törvényi akadálya: az ún. felmondási tilalom. Az Mt. 65. § (3) bekezdés szerint a munkáltató ugyanis nem szüntetheti meg a munkaviszonyt, azaz nem közölhet felmondást a várandósság, szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (gyes, gyed), valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.
a. Amennyiben a munkáltató felmondást készül átadni a munkavállalónak, úgy a munkavállaló – ha addig nem tette meg – akkor a jóhiszeműség és tisztesség elvével összhangban a felmondás közlésének alkalmával (ha postán kapta kézhez a felmondást, akkor haladéktalanul) köteles közölni a munkáltatóval, hogy terhes / emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt áll.
b. Abban az esetben, ha a munkavállaló a várandósságáról vagy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésről a munkáltatót a felmondás közlését követően tájékoztatja (pl. a várandósságról csak később szerez tudomást vagy utólag tud beszerezni igazolást a reprodukciós kezelésről), akkor a munkavállalói tájékoztatástól számított 15 napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. Ilyenkor a munkaviszonyt helyre kell állítani azzal, hogy, a megszüntetés és a helyreállítás közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, illetve meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és az ezt meghaladó kárát, levonásba helyezve azt, amit a munkavállaló megkeresett vagy elvárhatóan megkereshetett volna (pl. álláskeresési járadék), illetve a megszüntetéskor kifizetett végkielégítést.
Mindegyik esetben garanciális jelentőségű, hogy a várandósság / reprodukciós eljárásban vagy kezelésen történő részvétel közlése és/vagy igazolása írásban történjen, lehetőség szerint egy erre vonatkozó orvosi igazolás / kezelést végző intézet által kiadott igazolás munkáltatói aláírással nyugtázott átadásával.
Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésnél bizonytalanság szokott mutatkozni abban, hogy mi tekinthető a kezelés megkezdésének. A gyakorlat egységesnek tűnik abban, hogy a kezelést végző intézet által kiadott igazolásban ekként megjelölt időpont fogadható el a kezelés kezdő időpontjaként. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az Mt. nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy sikertelen kezelést követően újfent igénybe vett kezelés esetén a nőt a felmondási tilalom ismételten megillesse, azonban a joggal való visszaélés tilos.
Figyelem! Még ha a munkavállaló felmondási tilalom alatt is áll, az nem képezi akadályát annak, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondással vagy a felek közös megegyezéssel szüntessék meg a munkaviszonyt. Hasonlóképpen, ha a határozott idejű munkaviszony időtartama lejár vagy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik (pl. végelszámolás), a munkaviszony is megszűnik. Továbbá, a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra a felmondási tilalom nem terjed ki. Ezekben az esetekben tehát sem a várandósság, sem a reprodukciós eljárásban történő részvétel nem hivatkozható eredményesen.
4. Végül de nem utolsó sorban érdemes azt is megemlíteni, hogy – bár addigra valószínűleg nyilvánvalóvá válik a munkavállaló állapota – a csecsemőgondozási díjjal fedezett 24 hetes szülési szabadság, valamint a gyermek harmadik életévének betöltéséig a gyermek gondozása céljából történő (a társadalombiztosítás által gyeddel, gyessel ellátott) fizetés nélküli szabadság igénybe vétele kapcsán is érdemes előre egyeztetni. Ez a munkáltatónak is fontos lehet a megfelelő helyettesítés biztosítása érdekében.
Bővebb információkért keressen bizalommal!
Kövessen minket a Facebookon is!
