A munkaügyi per cikksorozat utolsó részében röviden áttekintjük, hogy hogyan néz ki a munkaügyi per költség oldala. Az anyagiakat ugyanis a per folyamán is tudni kell finanszírozni, és tudni kell kalkulálni, hogy pervesztesség esetén milyen meg nem térülő kiadásokkal számolhatunk.
1. Az illeték
A peres eljárás kevés kivételtől eltekintve illetékköteles. Ez azt jelenti, hogy általában a pervesztes fél (a pervesztesség arányában) köteles viselni a peres eljárás illetékét, amelyet az államkasszába kell befizetni.
A munkaügyi perek tárgyi illetékfeljegyzési jog kategóriába tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi pert indító fél nem köteles az illetéket az eljárás megindításakor (a kereset benyújtásáig) megfizetni. Ilyenkor az illeték viseléséről a bíróság az ítéletben fog rendelkezni.
A peres eljárás illetéke elsőfokú eljárásban a pertárgyérték 6%-a, másodfokú eljárásban 8%-a. A pertárgyérték meghatározása az alábbiak szerint történhet. Ha a a munkaügyi perben a munkaviszony létrejötte, fennállása, megszüntetése a vitás, úgy, hogy annak helyreállítását kérik, a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként az egyévi távolléti díjat kell figyelembe venni. Ha a per tárgya pénzkövetelés, a pénzkövetelés összegét, bérkülönbözet követelése esetén legfeljebb annak egyévi összegét kell a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként figyelembe venni.
Meghatározott esetekben az illeték csökkentett mértékben veendő figyelembe, különösen, ha a felek a peres eljárás során megegyeznek. Adott esetben az illeték viselése a felek között a pervesztesség-pernyertesség arányában megosztásra kerülhet.
2. A perköltség
A perköltség a pernyertes fél által felszámítható ügyvédi költség. Bár ügyvédi költség érvényesíthető a perköltség keretében, azt a pernyertes fél érvényesítheti, pontosabban számíthatja fel a pervesztes féllel szemben. Ennek célja az ügyvédi kiadások kompenzálása.
A perköltség kétféleképpen számítható fel, ezek opcionálisak (az egyik választandó):
a.) a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összege kerül érvényesítésre perköltségként VAGY
b.) pertárgyérték alapján százalékos mértékben kerül a perköltség érvényesítésre a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet alapján. Ez utóbbi esetben elsőfokú eljárásban például 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft. A másodfokú eljárásban a perköltség az elsőfokú perköltség 50%-a.
A perköltséget a bíróság meghatározott esetekben mérsékelheti.
3. Munkavállalói költségkedvezmény
Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a perindítást megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét (2021-ben indított pernél a 2019-es értéket kell alapul venni és azt szorozni kettővel), a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult.
A felet a munkavállalói költségkedvezmény alapján a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően költségmentesség illeti meg. Ez azt jelenti, hogy az előlegzett költségeket, illetéket nem kell fizetnie, de a pernyertes fél perköltségét köteles viselni.
A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.
4. Az ügyvédi munkadíj
A perköltség nem tévesztendő össze a fél és a jogi képviselője közötti megbízási szerződés alapján a jogi képviselőnek járó ügyvédi munkadíjjal. Az ügyvédi munkadíj a jogi képviselő honoráriuma, ami akkor is jár a jogi képviselőnek, ha a fél pervesztes lesz. Hiszen a megbízás nem eredménykötelem, az ügyvéd ugyanis nem a végeredményt garantálja, hanem azt, hogy a fél érdekeit a legjobb tudása és lehetőségei szerint képviseli a bíróság előtt. Az ügyvéd azonban soha nincs ügydöntő helyzetben.
A perköltség célja persze az, hogy a perre okot nem adó fél az ügyvédjének kifizetett ügyvédi munkadíj miatti költségeit csökkenteni tudja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a perköltség minden esetben teljes mértékben fedezni fogja a ténylegesen kifizetett ügyvédi munkadíjat.
Az ügyvédi munkadíj mindig eseti megállapodás tárgya, amelyről a fél és a jogi képviselője szabadon állapodnak meg. A megbízási díj általában tükrözi, hogy milyen bonyolultságú és súlyú az ügy, milyen szenioritású az ügyvéd, van-e speciális szakértelme az adott területen és természetesen azt is, hogy milyen munkaigényről van szó adott ügyben.
Kövessen minket a Facebookon is!
