Gyakran találkozni olyan munkáltatói gyakorlattal, hogy az önéletrajz mellé hatósági erkölcsi bizonyítvány becsatolását is kérik. Milyen esetben lehet jogszerű a hatósági erkölcsi bizonyítványokkal kapcsolatos munkáltatói adatkezelés?
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) ebben a kérdésben adott tájékoztatást a NAIH/2019/1073. számú állásfoglalásában. Habár ez a tájékoztató a NAIH által is aláhúzottan nem bír normatív jelleggel, jogi erővel, illetve kötelező tartalommal, mégis segítségül szolgálhat a munkáltatók számára annak felméréséhez, hogy milyen esetben igényelhetik a hatósági erkölcsi bizonyítványt a munkavállalótól.
A 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet (továbbiakban: GDPR) irányadó rendelkezéseiből kiindulva, a bűnügyi személyes adat mint különleges adat csak szűk körben kezelhető.
A munkaviszonyban álló munkavállalók esetében a munkáltató két esetben kezelhet ilyen adatokat azzal, hogy mindkét esetben két feltétel együttes teljesülése szükséges:
1. az adatkezelés a munkáltatóra mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges ÉS az adatkezelés részleteit törvényi felhatalmazás szabályozza:
A hatósági erkölcsi bizonyítvány igényléséhez használt kérelemhez tartozó kitöltési útmutatót (http://www.nyilvantarto.hu/letoltes/erkolcsi_kerolap_kiitoltesi_utmut.pdf) áttekintve számos olyan jogszabály van, amelyre ilyenkor támaszkodhatunk.
Példálózó jelleggel felsorolva az alábbi munkakörökben, esetekben (lehet) indokolt hatósági erkölcsi bizonyítványt bekérni:
- ha a munkáltató feladatkörébe 18. életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik függetlenül attól, hogy a munkáltató az Mt., Kjt. vagy a Kttv. hatálya alá tartozik;
- utazásszervező, utazásközvetítő;
- üzletszerű ingatlanközvetítői, ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység;
- nemesfém kereskedés;
- légiközlekedési szakszemélyzet;
- bírósági végrehajtó;
- könyvvizsgáló;
- adótanácsadó;
- hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál a Hpt. szerinti vezető állású személy;
- bírósági fogalmazó, bírósági titkár, bíró, ügyész, közjegyző, ügyvéd;
- társasházi közös képviselő, lakásszövetkezet tisztségviselője;
- fegyveres biztonsági őr;
- polgárőr.
VAGY
2. a munkáltató jogos érdeke alapján ÉS feltéve, hogy a megfelelő garanciákról is rendelkező uniós vagy tagállami jog, illetve a tagállami jog szerinti kollektív szerződés az adatkezelést lehetővé teszi:
Az első feltétel, azaz a munkáltatói jogos érdek kapcsán egy ún. érdekmérlegelési tesztet szükséges elvégezni, amely dokumentáltan tartalmazza annak levezetését, hogy mi a munkáltató jogos érdeke, ezzel szemben mi a munkavállalói érdek, a munkavállaló adatkezeléssel érintett alapjoga, és az egymással ütköző érdekek mérlegelésének, összevetésének elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e a hatósági erkölcsi bizonyítványban foglalt személyes adat.
Amennyiben az érdekmérlegelési teszt eredménye az, hogy a személyes adat kezelhető, akkor a második feltétel teljesülése tekintetében abból indulhatunk ki, hogy Magyarországon a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadására vonatkozó szabályokat a 2009. évi XLVII. törvény tartalmazza, amely szabályok megfelelő garanciákat képeznek.
Végezetül azt is ki kell emelni, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány bekérésekor csupán az eredeti okirat bemutatása kérhető jogszerűen a munkavállalótól, arról azonban sem másolat, sem szkennelt példány nem készíthető, mert annak szükségessége már nem igazolható a fentiekkel.
Kövessen minket a Facebookon is!
