Mikor kell igazolni a keresőképtelenséget a munkáltató felé? Nem elegendő akkor vinni az orvosi igazolást, amikor a betegségből visszatérünk, de vajon miért?
Bárkivel előfordulhat, hogy rövidebb vagy hosszabb időre betegség miatt kiesik a munkából. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében a munkavállalót 15 munkanap betegszabadság illeti meg évente. Ezen felül 1 év táppénzre is jogosult a munkavállaló, amennyiben az egészségi állapota hosszabb ideig nem teszi lehetővé a munkavégzést.
Az orvosi igazolás
A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet állapítja meg a betegszabadság vagy táppénz esetén az orvos által kiállítandó igazolások előírásait.
A szabályok értelmében az orvos betegszabadság esetén az „Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” elnevezésű nyomtatványt állítja ki. Ez az igazolás már a keresőképtelenséget megállapító orvosi vizsgálat alkalmával elkészül, tehát azonnal a munkavállaló rendelkezésére áll. Az igazolás tartalmazza többek között a keresőképtelen állományba vétel dátumát, a keresőképtelenség kódját, azt, hogy a beteg kijárhat-e, illetve a legközelebbi vizsgálat időpontját.
Tartós keresőképtelenség, azaz táppénz esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására az „Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről” megnevezésű nyomtatványt kell – legalább 2 hetenként – kiállítani. Ez az igazolás jellemzően a betegszabadság lejártát követően, rendszeres időközönként kerül kiállításra.
Mit kérhet a munkáltató?
A fentiekre tekintettel a munkáltató megkövetelheti, hogy betegszabadság esetén az orvosi vizsgálatot követő pár munkanapon belül, táppénz esetén pedig a táppénz hosszabbítását követő pár munkanapon belül a munkavállaló az orvosi igazolást bemutassa. Ennek feltétele persze, hogy a munkavállalót egészségi állapota ebben nem gátolja. E körben érdemes utalni arra is, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 52. § (1) bekezdés e.) pontja alapján a munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli. Az együttműködési kötelezettség kiterjed arra is, hogy a munkavállaló minél előbb orvosi igazolással tájékoztassa a munkáltatót, hogy nincs a munkavégzéshez szükséges egészségi állapotban.
Ráadásul a ma rendelkezésre álló technikai lehetőségekre tekintettel ehhez nem feltétlenül szükséges személyesen bemenni a munkahelyre. Elegendő lehet egy másolat (fénykép / szkennelt példány) elküldése az illetékes (pl. HR munkatárs) részére e-mailben. Extrém esetben pedig akár egy hozzátartozó segítségével is eljuttatható az orvosi igazolás a munkáltatóhoz.
A keresőképtelenség igazolásának jelentősége
Azért is bír kiemelt jelentőséggel a távollét időszerű igazolása, mert a munkaidő-nyilvántartást naprakészen és hitelesen szükséges vezetni. Továbbá a bérszámfejtésnél nem mindegy, hogy milyen összeggel számol a munkáltató a távollét idejére. Betegszabadság esetén ugyanis a távolléti díj 70%-a, táppénz esetén 60%-a jár.
Ezzel szemben igazolatlan távollét esetén nem jár az érintett napokra sem munkabér, sem távolléti díj vagy más ellentételezés. Igazolatlan távollét esetén a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel. Sőt, ilyen esetben a munkáltató jogosult lehet a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésére, mert a munkavállaló megszegte a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét.
Végezetül a munkáltató a betegszabadság, illetve a táppénz tartama alatt kezdeményezheti a keresőképtelenség felülvizsgálatát. Ezen jogát pedig értelemszerűen csak akkor tudja gyakorolni a munkáltató, ha a munkavállaló már átadta vagy bemutatta a kérdéses orvosi igazolást a munkáltató részére.
Kövessen minket a Facebookon is!
