Már itt is van a COVID-19 második hulláma, sokan készülnek az otthoni munkavégzés újabb fordulójára. A tavaszi tapasztalatok alapján elkészültek a munkaszervezési tervek és megtörténtek az eszköz beszerzések. Ne hagyjuk azonban figyelmen kívül, hogy csőben van egy új Mt. módosítás, amely a home office-ra fog vonatkozni. Vagy mégsem?
Az Mt-ben csak távmunkáról van szó
Jelenleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) csak a távmunka szabályait rendezi, tehát semmilyen rendelkezést nem tartalmaz az otthoni munkavégzésről. Mindössze a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §) segítségével lehet azt az esetet értelmezni, amikor a munkáltató a munkaszerződésben foglalt munkavégzési helytől eltérő helyen (otthonról) történő munkavégzést rendeli el – erre is legfeljebb naptári évente 44 munkanap erejéig van lehetősége.
Ezek a szabályok azonban nem feleltethetők meg annak az esetkörnek, amikor a felek közösen, de átmeneti jelleggel, esetileg állapodnak meg abban, hogy a munkavállaló otthonról végez(het) munkát. A távmunka, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás és home office kapcsán itt érhető el egy videó dr. Antalóczy Adrienn előadásának részletéről.
Az Mt. módosítás éppen ezt a helyzetet lenne hivatott rendezni, igen ám, de úgy tűnik, hogy a távmunka szabályainak módosításával. A rendelkezésre álló információk alapján tehát nem egy új jogintézményt terveznek bevezetni, hanem egy más célokra kitalált és megalkotott szabályrendszert, a távmunka szabályait módosítanák és egészítenék ki.
A távmunka újraszabályozásának kérdései
Önmagában a távmunka fogalmának kiterjesztése és a rezsi fedezésére előirányzott költségátalány bevezetése nem látszik teljes körű megoldást nyújtani a home office mélységi kérdéseire.
Az Mt. alapvetése a kezdetektől fogva, hogy bármilyen munkavégzésről is legyen szó, a munkavégzési feltételeket – beleértve a munkaeszközöket, internetet és egyéb infrastruktúrát – a munkáltatónak kell biztosítania, hacsak eltérően nem állapodtak meg a felek (Mt. 51. § (1) bekezdés). Éppen ezért nem kérdés, hogy egy otthoni munkavégzés esetén céges telefont, céges PC-t vagy laptopot kell adni a munkavállaló számára. Persze a BYOD (bring your own device) trend térnyerésének köszönhetően van példa arra is, amikor a munkavállaló kifejezetten kéri és engedélyt kap arra (azaz a felek megállapodnak), hogy a munkavállaló a saját eszközeit használja. Ennek azonban vannak adatvédelmi és informatikai biztonsági többlet feltételei, amelyeket tüzetesen körbe kell járnia a munkáltatónak.
Az is régóta alkalmazott szabály, hogy a munkavégzéssel összefüggésben indokoltan felmerült költségeket a munkavállaló részére meg kell téríteni (Mt. 51. § (2) bekezdés). Logikusan következik, hogy az otthoni munkavégzéssel együtt járó (megnövekedett) telefon és/vagy internetforgalom megtérítése alappal igényelhető a munkáltatótól. A bevezetni szándékozott rezsi átalány legfeljebb ennek mértéke (a kötelező legkisebb munkabér max. 10%-a) és esetlegesen adómentessége kapcsán jelenthet újdonságot.
Ezek alapján nem hozna érdemi újdonságot a távmunka szabályainak ilyen irányú módosítása. Megválaszolatlanul maradhatnak viszont a munkavégzés ellenőrzésével, a munkaidő-nyilvántartással, kapcsolódó adózással (pl. az otthoni munkavégzéshez juttatott eszközöknél, különösen ha azokat magáncélra is használhatja stb.) és nem utolsó sorban munkavédelemmel kapcsolatos feladványok.
Kíváncsian várjuk a törvényjavaslatot! Addig is rendelkezésre állunk a home office munkajogi megoldásaival kapcsolatos kérdései esetén elérhetőségeinken! Munkajog az Ön szolgálatában.
Kövessen minket a Facebookon is!
