2016 év végén jelent meg a Kúriának a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei egyes kérdéseiről szóló 6/2016. (XI.28.) KMK véleménye (továbbiakban: KMK Vélemény), amely az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében foglalta össze a legújabb trendeket. Ezek közül az alábbiakat emeljük ki.

Az elmaradt jövedelem jogcímre alapított kereseti igénnyel kapcsolatosan az alperes munkáltatót körültekintőbb és aktívabb eljárásra sarkallják az alábbiak szerint:

  • A kérelemhez kötöttség elvéből került levezetésre, hogy ha a felperes munkavállaló az elmaradt jövedelemből nem vonja le a törvényben előírt tételeket, és az alperes munkáltató az ellenkérelmében ezt figyelmen kívül hagyja, a munkaügyi perben eljáró bíróság a követelt összeget hivatalból nem csökkentheti, nem végezhet levonást. Ugyanez vonatkozik a számítási hibára is. Ilyen esetekben az összegszerűség bírói vizsgálata a kereseti kérelmen túlterjeszkedésnek minősül.
  • A KMK Vélemény értelmében a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége (pl. álláskeresési ellátás igénybe vétele stb.) elmulasztása elmaradt jövedelmet csökkentő hatásának bizonyítása a munkáltatót (mint károkozót) terheli, ugyanis az Mt. nem tartalmaz a bizonyítási terhet megfordító szabályt. Figyelem! A munkáltatónak nem elegendő a munkavállalói kötelezettségre vonatkozó puszta hivatkozása, hanem meg kell jelölnie azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a hivatkozását alátámasztják, állítását bizonyítják arra vonatkozóan, hogy a perbeli időszakban a munkavállaló reálisan milyen jövedelmet érhetett volna el. A bizonyítás sikertelensége a munkáltató terhére esik, a bíróság hivatalból bizonyítást nem folytathat le, hivatalból „köztudomású” adatokat nem vehet figyelembe.

A Munka Törvénykönyve 12 havi távolléti díjban korlátozza az elmaradt jövedelem címén követelhető kártérítés összegét (ez összegszerűségi korlát). Ezzel kapcsolatosan érdemes az alábbiakat szem előtt tartani:

  • A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként követelhető elmaradt jövedelem és elmaradt munkabér a per folyamán hónapról-hónapra növekszik. A KMK Vélemény szerint nem sérti a keresetváltoztatás tilalmát, ha e jogcímeken a felperes az elmaradt bér, valamint az elmaradt jövedelem jogcímre alapított kereseti igényét a 12 havi távolléti díj összegének erejéig a másodfokú tárgyalás berekesztéséig felemeli.
  • Ennek ellenére gyakorlatban előfordul, hogy a munkaügyi perben hozott jogerős ítéletig a munkavállaló nem tudja kimeríteni a törvény szerint érvényesíthető elmaradt jövedelem igényt. Nem beszélhetünk ítélt dologról a korábbi munkaügyi perben megítélt és a limitet el nem érő további kárigénynél, így a KMK Vélemény szerint nincs akadálya az utóbb esedékessé vált kárigény újabb munkaügyi perben történő érvényesítésének. Ez esetben az elévülés szabályai irányadók.

Végezetül kiemelést érdemel, hogy a bíróságnak a munkaviszony helyreállítására vonatkozó kereseti kérelem esetén nincs semmilyen mérlegelési jogköre, ezért ilyen esetben a munkáltató arra történő hivatkozása, hogy a munkaviszony helyreállítása lehetetlenné vált (pl. a munkakör, vagy az adott szervezeti egység időközben megszűnt, vagy a munkakört be kellett tölteni), nem vehető figyelembe.

A KMK Vélemény a Kúria honlapján (kuria-birosag.hu) elérhető.

Kövessen minket a Facebookon is!