A magyar perek forgatókönyve egyáltalán nem hasonlít az amerikai filmekben látott bírósági tárgyalásokra. Mire számíthatunk perindítás esetén, meddig tart, hogyan zajlik egy munkaügyi per Magyarországon?

Az illetékes bíróság

A munkaügyi perekre a fővárosi vagy a megyénként megszervezett törvényszék rendelkezik hatáskörrel. A törvényszéken külön munkaügyi kollégium működik. Törvény határozza meg, hogy melyik (fővárosi vagy megyei) törvényszék az illetékes. Általában a felperes, azaz a pert indító fél választása jelöli ki az irányt.

Amikor a felperes a munkavállaló, az alábbi helyeken indíthat munkaügyi pert:

  • a felperes munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerinti törvényszék, vagy
  • azon törvényszék, amelynek illetékességi területén a felperes munkavállaló huzamos ideig munkát végez vagy végzett, vagy
  • az alperes munkáltatóra általánosan illetékes törvényszék (székhely alapján).

Amikor a felperes a munkáltató, az alábbi helyeken indíthat munkaügyi pert:

  • a munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg, kivéve az alábbi esetet:
  • alperesi munkavállalói pertársaság esetén, ha a munkáltató felperes valamennyi alperes munkavállalóval szemben kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényt érvényesít, a per az alperes munkavállalók bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható.

Munkaügyi perben az eljáró bíróság egy bíróból és két ülnökből áll. Az eljárásban a hivatásos bírákat és az ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik.

A munkaügyi per menete

Az új Polgári Perrendtartás 2018. január 1-jei bevezetése óta a munkaügyi perekben is áttevődött a hangsúly az írásbeli előkészítésre. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb jelentősége az írásban beadott beadványoknak van, azokat kell körültekintően, precízen és legfőképp határidőben benyújtani.

Az osztott perszerkezet miatt az eljárásnak két szakaszát különböztethetjük meg: perfelvétel és érdemi tárgyalás.

A perfelvételi szakasz célja, hogy a tényálláshoz szükséges adatokat és információkat, előadásokat, valamint a jogi érveléseket a felek megtegyék. Ekkor van lehetőség a bizonyítási indítványaikat megjelölni, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékokat benyújtani. A perfelvétel során akár több körös írásbeli előkészítésre is sor kerülhet, és általában legalább egy, de szükség szerint akár több perfelvételi tárgyalást is tarthat a bíróság.

A perfelvételi szakaszt a bíróság előzetes figyelmeztetés után külön végzéssel zárja le. Ennek azért van külön jelentősége, mert az ezt követő érdemi tárgyalási szakban kezdődik meg az addig rendelkezésre bocsátott állítások, érvek, adatok és bizonyítékok, bizonyítási indítványok alapján a tényleges bizonyítás. Az eljárás során több érdemi tárgyalási nap is tartható.

Az érdemi szakaszban már csak korlátozottan tehetők új tényállítások, jogi érvelések és addig nem hivatkozott bizonyítási indítványnak is csak szűk körben lehet helye. Ennek oka, hogy a pert időben ne lehessen azzal elhúzni, hogy bármelyik fél szándékosan késlekedik az előadás megtételével vagy a bizonyíték megjelölésével.

Meddig tart?

A munkaügyi per hosszát számos tényező befolyásolja. A törvényi határidők mellett nem elhanyagolható szempont a kijelölt bíró munkaterheltsége, az ügy bonyolultsága, illetve az ítélkezési szünetek vagy egyéb körülmények felmerülése (pl. halasztás, felfüggesztés, szünetelés stb.) sem.

A Polgári Perrendtartás előírja, hogy milyen határidő adható egyes eljárási cselekményekre (pl. ellenkérelemre legfeljebb 45 nap), illetve, hogy milyen időközönként kell tárgyalást tűzni (pl. 4 hónapon belül megtartható legyen).

Az általános határidőkhöz képest sokkal rövidebb határidők vonatkoznak a soron kívüli eljárásokra (pl. ellenkérelemre 15 nap van, tárgyalást havonta kell tűzni). Soron kívüli az eljárás a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben, valamint a felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igény elbírálása esetén. A soron kívüli eljárás nem feltétlenül jelent gyorsabb befejezést, mert ezek általában bonyolultabb megítélésű ügyek szoktak lenni.

Évente két alkalommal van ítélkezési szünet, amely alatt tárgyalás nem tartható és az alatt a határidők sem telnek (kivéve a soron kívüli eljárást). A nyári ítélkezési szünet július 15. és augusztus 20 között, a téli pedig december 24-től január 1-jéig tart.

A per során hivatalból vagy a felek kérelmére, illetve egyéb kivételes esetben szükség lehet halasztásra, esetleg felfüggesztésre vagy szünetelésre, amelyek a per érdemi elintézését időben kitolhatják.

A statisztika szerint egy munkaügyi per esetén az első- és másodfokú eljárás legalább kb. 2-3 évig tart, és vannak perek, amelyek ennél hosszabbak. Különösen igaz ez akkor, ha a Kúria elé kerül a másodfokú ítélet felülvizsgálat céljából.

A cikksorozat következő részében áttekintjük, hogy mennyibe kerül egy munkaügyi per. 

A per során persze sokat segíthet egy munkajogász.

Egyedi és bővebb jogi tanácsadásért keressen minket elérhetőségeinken! Munkajog az Ön szolgálatában.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál a legjobb felhasználói élmény érdekében engedélyezettek. Amennyiben a beállítások módosítása nélkül használja tovább a honlapot, vagy az "Elfogadás" gombra kattint, azzal Ön elfogadja a sütik használatát.

Adatkezelési tájékoztató

Bezárás