2020. március 18-án, szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben egy új kormányrendelet, amely a Munka Törvénykönyve módosítására vonatkozóan is rendelkezéseket tartalmaz a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére.

A 47/2020. (III.18.) Korm.rendelet 6. § rendelkezései az első észrevételeimmel az alábbiak.

Munkaidő-beosztás

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (Mt.) a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy  

a.) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja

Az Mt. 97. § (5) bekezdés szerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja, ellenkező esetben a „last minute” módosított munkaidő-beosztás rendkívüli munkát eredményezhet.

Ez alól a nehezítés alól mentesül most a munkáltató, azaz a veszélyhelyzet fennállása alatt és azt követő 30 napon belül akár az utolsó pillanatban is lehet a munkaidő-beosztást variálni, anélkül, hogy rendkívüli munkát eredményezne.

Home office, távmunka

b.) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti

Míg az Mt. alapján normál esetben a távmunkavégzésben a feleknek meg kell állapodniuk, addig a Korm. rendelet értelmében a veszélyhelyzetre tekintettel ilyet egyoldalúan is elrendelhet a munkáltató.

Nem teljesen érthető ugyanakkor, hogy miért lenne nóvum ez az otthoni munkavégzés kapcsán. Az otthoni munkavégzés ugyanis a munkavégzési hely módosítását, így a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egy módját jelenti, amit eddig is egyoldalúan rendelhetett el a munkáltató naptári évente max. 44 munkanapra az Mt. 53. § alapján.

Mt. vs. GDPR

c.) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

Ennél a rendelkezésnél már komoly jogértelmezési kérdések merülnek fel részemről, mert nem érthető a szöveg alapján, hogy mi volt itt a jogalkotói szándék.

Mindazonáltal a NAIH által kiadott tájékoztató szerint és a GDPR alapján álláspontom szerint továbbra sem lehet lázat mérni a munkáltató által, mert a diagnosztizálás szakorvosi kérdés, ilyen képesítése pedig a munkáltatónak nincs.

Eltérő megállapodás

Továbbá a Korm. rendelet azt is kiemeli, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

Ez elvileg azt jelentené, hogy akkor is megengedett eltérni az Mt-től megállapodással, amikor az Mt. nem engedi meg az Mt-től megállapodással történő eltérést.

Záró gondolat

Az Mt. módosítása egy kormányrendelet útján a jogszabályi hierarchiával kapcsolatos szabályoknak fő szabály szerint ellentmond, hiszen így egy alacsonyabb rendű jogszabállyal írják felül egy magasabb rendű jogszabály, egy törvény rendelkezéseit. Ugyanakkor az Alaptörvény a veszélyhelyzet idejére lehetőséget ad arra, hogy ettől eltérően a Kormány rendelettel eltérjen a törvényi rendelkezésektől. Az pedig tény, hogy most bármilyen könnyítés jól jöhet a munkaviszonyban akár a munkáltatói, akár a munkavállalói oldal számára, hiszen az Mt. nem tartalmaz rendelkezéseket ilyen rendkívüli helyzetekre.

Kövessen minket a Facebookon is!