A cikksorozat első részében áttekintettük, milyen jogvita merülhet fel munkavállaló és munkáltató között. A második részben arra térünk ki, hogy hogyan ne rontsuk esélyeinket már a munkaügyi per megindításakor. Nem árulok el titkot: sokat segíthet egy gyakorlott munkajogász.

Első hiba: nem kell ahhoz tanácsadás, hogy eldöntsem, perelek-e

A munkaügyi per alapját képező vita sokszor összetett és mindegyik más és más. Nem csak az alapul fekvő iratokat, de a munkáltató és munkavállaló által alkalmazott tényleges gyakorlatot is figyelembe kell venni. Mindezeket pedig az aktuális joggyakorlat fényében érdemes értékelni még a per megindítása előtt. Sőt, a perben ezek alapján nem mindegy, mire és hogyan folytatunk bizonyítást. A per eldöntése ugyanis nagyban attól függ, melyik felet milyen körben terheli bizonyítás és annak milyen mértékben tud eleget tenni.

A munkajogász a rendelkezésre álló adatok alapján fel tudja mérni, hogy egy esetleges per esetén

  • melyik félnek miket kell tudnia bizonyítani, ezek közül mihez állnak rendelkezésre bizonyítékok és mit hogyan lehet majd beszerezni;
  • milyen bizonyítási nehézségek merülhetnek fel, ami a per időtartamát és kimenetelét is befolyásolhatja;
  • az ítélkezési gyakorlat fényében milyen jogi érvelésekkel lehet alátámasztani a kereseti követelést és pertaktikailag hogyan érdemes építkezni;
  • a pertárgy értéke alapján hogyan alakulhat az illeték és a perköltség mértéke figyelemmel a pervesztesség / pernyertesség esetére.

Második hiba: a kereseti kérelem nem megfelelő

A második banánhéj, amin el lehet csúszni, ha a munkaügyi perben előterjesztett kereseti kérelem jogcíme(i) és/vagy a kereseti követelés(ek) összegszerűsége helytelenül kerül megjelölésre.

A jogcím

A kereseti kérelme(ke)t jogcímenként elkülönítve kell előterjeszteni. Ilyen jogcím lehet például a munkaviszony jogellenes megszüntetése körében az elmaradt jövedelem, azon belül is vannak külön kategóriák, amelyeket az eltérő adó- és járulékteher miatt nem lehet egy kalap alá venni (végkielégítés, elmaradt munkabér, cafeteria, céges autóhasználat ellenértéke stb.). Ehhez képest eltérő jogcím lehet elszámolási vita esetén az elmaradt munkabér körében a rendkívüli munka ellenértéke, amelynél nem csak a munkabér, de a kapcsolódó pótlékok külön-külön is érvényesíthetők. Ugyancsak eltérő jogcím, ha a munkaviszony megszüntetéssel összefüggésben a munkavállaló személyiségi jogsértést kifogásol (pl. jóhírnév megsértése) és ezért sérelemdíjat kér.

Amennyiben a jogcím helytelenül kerül hivatkozásra, azzal a munkavállaló azt kockáztatja, hogy a hibás jogcím miatt a keresete nem lesz alapos. Például a jóhírnév megsértéséért hiába kér kártérítést a munkavállaló, a helyes jogcím ugyanis a sérelemdíj.

A kereseti kérelem összege

Az összegszerűség körében tipikus hibaforrás szokott lenni, hogy a munkavállaló helytelen összeggel vagy módon számol. A jogviszony jogellenes megszüntetése körében ugyanis általában távolléti díjjal szükséges számolni, és ennek meghatározásához külön képlet van a Munka Törvénykönyvében. Sőt, sokszor látható keresetlevélben, hogy 12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítést kér a munkavállaló. Holott ilyen átalány kártérítést a Munka Törvénykönyve nem ismer, a 12 havi távolléti díj csak egy összegszerű plafon a jogellenes munkaviszony megszüntetésért érvényesíthető kártérítéshez. Rendkívüli munka ellenértéke esetén pedig a pótlékok számítása szokott nehézséget okozni a pótlékok eltérő mértéke és alapja miatt. Az összegszerűséget alá is kell tudni támasztani, éspedig részletes levezetésekkel, kimutatásokkal, számításokkal.

Amennyiben a kereset jogcíme helyesen került megjelölésre és bizonyítást nyert, de

  • a kereseti követelés túl alacsony összegben került megjelölésre, akkor a munkavállaló kevesebbet fog kapni, mint amennyi elméletben járna neki.
  • a kereseti követelés túl magas összegben került megjelölésre (pl. a helyes számítások alacsonyabb összeget igazolnak), akkor a munkavállaló a különbözet tekintetében arányosan pervesztesnek minősül, és ez esetben a pervesztesség-pernyertesség arányában viselik a felek az illetéket és a perköltséget.

Harmadik hiba: ráérek a jogi képviselőt később megbízni a munkaügyi perre

A munkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet. Talán ezért is sokszor előfordul, hogy a munkavállaló egyedül vág bele a perbe, és ahogy halad időben előre, úgy válik egyre terhesebbé a feladat. Egyrészt azért, mert rendkívül időigényes az előkészítő iratokat összeállítani és a tárgyalásokon részt venni. Másrészt azért, mert menet közben kezdi átlátni a munkavállaló, hogy mennyi részletkérdéshez nem ért, nem véletlenül. A munkaügyi perek gyakorlatát behatóan szükséges ismerni ahhoz, hogy ne sétáljunk bele zsákutcának bizonyuló érvelésekbe.

A legnagyobb kockázata a késői belátásnak, hogy az osztott perszerkezet szoros határok közé szorítja a feleket, milyen érveket és bizonyítékokat meddig lehet a perben hivatkozni. Amennyiben ezeket a játékszabályokat nem tartja be a fél, akkor a késői nyilatkozat bírsággal vagy azzal járhat, hogy a nyilatkozatot nem lehet figyelembe venni (hatálytalan).

A cikksorozat következő részében áttekintjük, hogy egy munkaügyi per megindítása esetén mi a per menete. 

A per során persze sokat segíthet egy munkajogász.

Egyedi és bővebb jogi tanácsadásért keressen minket elérhetőségeinken! Munkajog az Ön szolgálatában.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál a legjobb felhasználói élmény érdekében engedélyezettek. Amennyiben a beállítások módosítása nélkül használja tovább a honlapot, vagy az "Elfogadás" gombra kattint, azzal Ön elfogadja a sütik használatát.

Adatkezelési tájékoztató

Bezárás