A nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatásához számos előny kapcsolódik, elsősorban a munkabért terhelő adó-és járulékterhek tekintetében. Egyéb következményei is vannak ugyanakkor, ha nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát szüntetjük meg.

Ki minősül nyugdíjasnak?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 294. § (1) bekezdés g.) pontja állapítja meg, ki minősül nyugdíjas munkavállalónak. Többek között az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).

Fel kell mondani a nyugdíjasnak?

Amikor a munkavállaló megszerzi az öregségi nyugdíjra való jogosultságot, nem kötelező a munkaviszonyt megszüntetni. Az Mt. 66. § (9 bekezdés) alapján csupán lehetőség, hogy ez esetben a munkáltató a munkavállalóval indokolás nélkül közöljön felmondást. Ez esetben az Mt. 77. § (5) bekezdés a.) pontja alapján már végkielégítést sem kell fizetni függetlenül a munkaviszony hosszától. Ilyenkor ugyanis abból indul ki a jogalkotó, hogy a munkavállaló megigényli a nyugdíjat, amely alternatív bevételként szolgál és nincs szükség arra, hogy az új álláskereséshez szükséges ideig egy átmeneti segítséget kapjon (erre szolgálna a végkielégítés).

Amennyiben egyik fél sem kívánja a munkaviszonyt megszüntetni, a munkavállalónak lehetősége van a nyugdíjat megigényelni és emellett munkaviszonyban (vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) továbbra is kereső tevékenységet folytatni, amelyhez az alábbi előnyök társulhatnak.

A munkabérhez kapcsolódó előnyök nyugdíjas munkavállaló esetén

A munkabérből a 18.5% társadalombiztosítási járulék nem helyezhető levonásba figyelemmel arra, hogy az 1997. évi LXXXI. törvény (Tbj.) 83/C. § alapján az öregségi nyugdíjban részesülő személy korlátlanul állhat munkaviszonyban a versenyszférában. Így a megszerezhető jövedelme a Tbj. 5. § (1) bekezdésből következően (miszerint az öregségi nyugdíjban részesülő személy munkaviszonyára nincs biztosítási kötelezettség) járulékmentes. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas munkavállaló nettó munkabére ennyivel magasabb lesz.

Ezen túlmenően a bruttó béren felül a munkáltató szociális hozzájárulási adót sem köteles fizetni a nyugdíjas munkavállaló esetén. Ennek alapja a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja és az 1. § (1)-(3) bekezdés. Ezzel a munkáltató 15,5% szociális hozzájárulási adót spórol.

A fentiekből az következik, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló munkabéréből kizárólag a személyi jövedelemadót kell levonni, amelynek mértéke alap esetben 15%. Ha viszont a nyugdíjas munkavállaló a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben említett betegségben szenved, akkor a személyi jövedelemadó mértéke is csökken a személyi kedvezménnyel. 2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér (2021. február 1-jétől 167.400 Ft) egyharmada száz forintra kerekítve (azaz havonta 55.800,- Ft). Ez azt jelenti, hogy egy bruttó 370.000,- Ft-os munkabér esetén fizetendő 15%-os személyi jövedelemadó akár el is tüntethető. És hogy milyen betegségek esetén vehető igénybe a személyi kedvezmény? A lista hosszú, de érdemes kiemelni, hogy szerepel benne egyes daganatos betegségeken, illetve a szerzett szívbetegségeken túl az I-es és II-es típusú cukorbetegség, a laktóz intolerancia vagy az endometriosis.

Amikor a felmondás jogellenes

Tévhit, hogy egy nyugdíjas esetében kizárt, hogy a munkáltatói felmondás jogellenesnek minősüljön. Sokan ezt arra alapozzák, mert azt hiszik, hogy az indokolási kötelezettség hiányában a felmondás jogellenessége nem vizsgálható. Ez azonban tévedés.

A jogellenes munkaviszony megszüntetés egyik esete, amikor a felmondás formálisan jogszerű, tehát nem ütközik tételes jogszabályba, azonban a felmondást nem a rendeltetésének megfelelően gyakorolja a munkáltató. Ez az ún. joggal való visszaélés, amelyet az Mt. tilalmaz. Ennek vizsgálata csak esetileg, az összes körülmény ismeretében történhet. Ilyennek minősülhet, ha bizonyításra kerül, hogy a felmondás hátterében ténylegesen nem a munkavállaló nyugdíjassá válása állt, hanem az valamely konfliktus miatti megtorlásként vagy leckéztetésként szolgált.

Ez esetben érdekesség, hogy a jogellenes felmondás miatt igényelhető elmaradt jövedelem mint kártérítés körében a nyugdíjas által kapott öregségi nyugdíj az ítélkezési gyakorlat szerint nem tekinthető máshonnan megtérült jövedelemnek. Ebből az is következi, hogy a nyugdíj összege a kárenyhítési kötelezettség körében nem jön figyelembe, így nem helyezhető levonásba.

Az Ön cégére szabott, egyedi és bővebb jogi tanácsadásért keressen minket elérhetőségeinken! Munkajog az Ön szolgálatában.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál a legjobb felhasználói élmény érdekében engedélyezettek. Amennyiben a beállítások módosítása nélkül használja tovább a honlapot, vagy az "Elfogadás" gombra kattint, azzal Ön elfogadja a sütik használatát.

Adatkezelési tájékoztató

Bezárás