Nagypénteken jelent meg a bértámogatás kapcsán a 105/2020. (IV.10.) Kormányrendelet, a húsvéti ünnepek alatt emésztgettem és most összegyűjtöttem pár gondolatot a bértámogatás anomáliákról – címszavakban.

A bértámogatás mértéke

  • legfeljebb a felének a fele lehet, azaz:
  • csak a részmunkaidő miatt kieső munkaidőre jutó bérrész után jár támogatás (ha napi 4 órás a részmunkaidő, a kieső napi 4 óra után, ha napi 6 órás a részmunkaidő, a kieső napi 2 óra után) és ennek a kieső munkaidőre jutó arányos résznek a 70%-a lehet a támogatás
  • van egy plafonja is: a számításakor figyelembe vehető nettósított alap max. a nettó minimálbér kétszerese lehet
  • tehát legjobb esetben is legfeljebb kb. 75ezer Ft/hó/fő összegről beszélünk – elvileg
  • nem jár viszont bértámogatás akkor, ha a napi munkaidő 10-50%-ánál kisebb vagy nagyobb mértékben csökkent a napi munkaidő

Nem lehet kimaxolni?

  • a részmunkaidő mellett a munkáltató egyéni fejlesztési időben (ti. a kieső munkaidő 30%-ában) a munkavállaló munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést (pl. képzést, tréninget) kell biztosítson
  • az egyéni fejlesztési időre munkabér jár! (és nyilván plusz költség a munkáltató számára a fejlesztés megszervezése is)
  • tehát napi 4 órás részmunkaidő esetén napi 1,2 óra a fejlesztési idő, azaz munkabért napi 5,2 órára kell fizetni és bértámogatás napi 2,8 óra után jár

A kérelmezés

  • a bértámogatás együttesen, a munkáltató & munkavállaló közös kérelmére igényelhető (hogy fognak aláírni megállapodást, ha home office és egyéb social distancing van?)
  • elektronikusan nyújtható be a kérelem (nem lehet tudni, milyen módon, mert elég sokféle e-eljárás van már használatban, a formanyomtatvány még nem ismert – várhatóan az április 16-i hatályba lépés után jelenik meg)
  • a kormányhivatal 8 napon belül határoz, jogorvoslat nincs, legfeljebb egyszer adható be újra a kérelem

Egyéb nehezítések

  • komplex, nehezen teljesíthető feltételek (szűk kör tud csak megfelelni)
  • részletes dokumentációs kötelezettség
  • munkáltatónak létszámfenntartási kötelezettsége van a támogatás időtartama alatt (nem jön figyelembe, ha a munkavállaló mond fel)
  • nem vehető igénybe párhuzamosan munkaidőkeret
  • ha az utólagos ellenőrzésen kiderül, hogy nem járt volna bértámogatás, akkor visszafizetési kötelezettség van

Részletes, személyre szabott jogi tanácsadáshoz állunk rendelkezésre itt. Ez ilyen egyszerű: Munkajog az Ön szolgálatában!

Kövessen minket a Facebookon is!